2017. február 24.

Hegyek, völgyek, domborulatok



Ajánló egy kedves barátom, Sinara novellái közül:


Ajánló:


Sinara: A pincérnő 
Sinara: Inferno
Sinara: Meló 1 - 2.  1. rész   2. rész
Sinara: Barátnők
Sinara: Sivatagi illúzió - B-vel a föld körül sorozatból
A kocsma szépsége (Írta: Sinara és Marokfegyver)
1. rész     2. rész
 
Ennél jóval többet találhatsz a SZEXJÁRATON, s ha meg szeretnél ismerkedni további írásaival és fordításaival: Sinara blogja

2017. február 22.

Zsúfoltan 3.

Előzmény:

Téli erotikusok - erotikus novellák
második évad

ZSÚFOLTAN
3.




– Játszotok velünk? – kérdezte Karcsi.
A lányok bizonytalanul, de gondolkodás nélkül bólintottak.
– Akkor elmondom a lényegét. Nyáron kezdődött…– kezdett bele a fiú.
Két kikerekedett szempár figyelte lélegzetvisszafojtva.
– A kedves haverom – mutatott Ákosra olyan lendülettel, mintha négyük közül valakinek kétségei lehettek volna „a haver” személyét illetően –, agyonpunnyadta magát a napon, és kidolgozott egy elméletet. Egészen hosszasan képes volna előadni, így sokkal jobban jártok velem, ha röviden összefoglalom. Szóval, könyökölt a strand homokjában, és fáradtságos munkával megállapította, hogy az előttünk elhaladó hölgyemények szájának formája és még mit tudom én milyen tulajdonságaiból következtetni lehet… a puncijuk formájára. Elmagyarázta, hogy 7 alaptípus létezik, és mindegyiken belül több altípus, és ezekbe besorolt minden egyes elhaladó puncit. A probléma csupán abban volt, hogy ezeket a besorolásokat lehetetlen volt ellenőrizni. Tehát mondott valamit, és én vagy elhittem, vagy nem, hát többnyire ráhagytam, mert minek vitatkoznék, ha úgysem tudjuk eldönteni, hogy kinek van igaza.
– Mért nem kértétek meg valamelyik csajszit? – kérdezte Georgina.
– Igazoláshoz?
Tina kuncogott.
– Jő ötlet – helyeselt Karcsi – nekünk is eszünkbe jutott. Nem nagyon tudtuk eldönteni, hogyan kellene valakit megszólítani. Különben is előfordult, hogy alaposan megbámultunk egy csajt, aki két főtt kukoricával a kezében sétált el előttünk, és egy perc múlva visszajött a bivalynyakú barátjával, és a koma úgy nézett ránk, mintha röptében lehúztuk volna a barátnőjéről a bugyit.
– Majdnem azt csináltátok! – nevetett Gina.
– Attól azért messze volt az ártatlan szemlélődés…
– Az én kedves haverom pedig – vette át a szót, a lányok vidámságából bátorságot merítve Ákos –, ez itt – mutatott a másik fiúra, ha lehetséges, Karcsiénál is teátrálisabb gesztussal –, a hónaljak tanulmányozásával, sőt a bokák alapján állította fel punci-teóriáját, amit hamarosan az egyetemeken fognak oktatni.
A lányok felszabadultan kacagtak:
– Reggeltől estig hasaltatok a homokban, és minden boka vagy száj alapján besoroltátok a csajokat punci-törzsekbe, rendekbe, csoportokba… haha.
– De volt olyan is, hogy sikerült meggyőződni róla, hogy tényleg olyan-e…?
Krisztina befejezetlen, cukkoló kíváncsisága lefagyasztotta Gina arcáról a mosolyt. A fiúkon fezsülő izgalom lett úrrá.
A szobában mind a négyen tudták, hogy mi fog következni.
Az ablaküvegen kopogott az ónos eső.
Gina hirtelen rádöbbent, hogy elfelejtették behúzni a sötétítőfüggönyt. – „Itt ülünk bugyiban, a kivilágított lakásban!” – Felpattant, és a srácok simogató pillantásaitól kisérve, két mozdulattal kizárta a külvilágot.
– Játsszunk? – kérdezte Karcsi.
Hangjában már nyoma sem volt az iménti magabiztosságnak.
Tina felnevezett, és felemelte az egyik lábát:
– Itt a bokám!
– Megmutatod a hónaljadat?
– Ha azt akarod… – Krisztina kibújt a felsőjéből. – Csupi.
– Nem azt nézem, hanem ha összeszorítod, a puncidat formázza.
– Nem látom… Mit kell nézni?
Karcsi gyengéden megsimította a csíkot:
– Na? Ilyen?
– Miért érzem én, hogy ez beugratós kérdés? Akármit válaszolok, rögtön azt mondjátok majd, hogy mutassam.
A radiátorra terített, térdig átázott nadrágok gőzétől fülledt levegő szorongatta a szobát.
Gina Ákoshoz fordult:
– És te mit állapítottál meg a szám tanulmányozásából?
– Nagyon picit nyisd meg! – kérte a fiú. – Ha úgy esik jól, közé dughatod a nyelved… és képzeletben a vízszintest elforgatjuk 90 fokkal, és éppen ilyen… a puncid.
– Elég ravaszak vagytok, fiúk! – nézegette Tina is nővére száját. – De van némi igazság abba, amit mondasz.
– Honnét tudod? – kapta fel a fejét Gina. – Te… szoktad látni a punimat? Te kukkoló! – Átnyúlva Ákos felett, játékosan meglegyintette Krisztinát.
– És most? – tette fel a mind a négyükben megfogalmazódott kérdést Tina. – Mi következik?

Folytatás: Zsúfoltan 4.

Téli erotikusok - első évad
Téli erotikusok - második évad

2017. február 21.

Bugyiszépségek




Emlékeztetőül,
ezúttal utoljára
kerülnek fel
a blogon zajlott
bugyiszépségverseny
helyezettei.

2017. február 19.

Miska betavaszodott 2.

Előzmény:


Tavaszi erotikusok - erotikus novellák
második évad

MISKA BETAVASZODOTT
2.
Külön utakon




Kölcsönösen a másikat – egymást – tartották gyengébb képességűnek, ebben nagy volt az egyetértés. Szellemi téren is, de – példákkal alátámasztva – a szexuális teljesítményt illetően is. Ennek ellenére, vagy éppen ezért sok időt töltöttek együtt, felelevenítették a kalandjaikat, vagy – mint most is, a hűvös gangon, a második kiürült üveg mellett ücsörögve – újabb élményeket tervezgettek.
– Rá fogok írni évszámot is – jelentette ki Miska a borosüveg címkéjében gyönyörködve. – Többet ér.
– Ezt találtad ki? Azt hittem, a csajokhoz adtam ötletet.
– Ahhoz is… – Megsimogatta a tarkóját. – Szerinted melyik a jó évjárat?
– 18 fölött bármelyik – vágta rá Lőrinc gondolkodás nélkül –, nem vagyok válogatós. Gondolom, te se nagyon.
– Borban? Olyan évet nyomtatok a címkére, amelyik jó.
– Hagyd már a borodat!
– Vettem dugógépet. Úgy belenyomja a dugót az üvegbe, mint a gyárban, ahol másodpercenként dugaszolnak.
Lőrinc türelmetlenül felrántotta a fejét:
– Hogy jutunk nőhöz? Ha már a dugaszolásnál tartunk…
– Keresünk magunknak. – Miska széles mozdulattal kerítette be a világot, mintha átöleléséhez készülne: – Elindulunk valamerre…
– Hirdetéseket szoktam nézegetni, de minden kurva városi. Panelkurvák.
– Az még nem lenne nagy gond. Azokat is ugyanúgy kell kúrni. De nem akarok fizetni, hogy aztán nézze az órát, és még egy jó nyomkodásra se jusson idő. – Mutatta a markával: – Töf-töf!
– Ingyen meg nem találsz.
– Nehezebb, mert akit ingyen megbütykölhetsz, azok nem hirdetnek.
– Ezzel bezárult a kör? Vagy fizetünk, vagy nem baszunk?
– Ne egyszerűsítsd le! El kell indulni tanyáról tanyára, te arra, és amarra, és össze fog jönni.
– Mint máskor… De akkor a csaj hirdetett, azért mentünk, csak az anyja is rájött, hogy ő is benne lenne, ha már ketten jöttünk.
– Na, oda is érdemes lenne bekukkantani!
– De már nem hirdet!
– Éppen azért. A régi kellemes emlékekre tekintettel egy nosztalgia-dugás? Vagy a lány, vagy az anyja.
– Nem is rossz. Megyünk? – itta ki látványosan az utolsó cseppeket Lőrinc a pohárból.
– Nem fog felállni ennyi bor után – vélte Miska.
– Te csak ne félts engem! Két üveg per kettő? Az egy. Mire találunk valakit, addigra már rég elfelejtem, hogy ittam egyáltalán. Különben meg egy kis cumizás, és már áll is, mint a zsír-új cövek. Lehet verni.
– Jobban járunk, ha nem együtt megyünk, hanem külön utakon, mert kétszer annyit tudunk felfedezni.
– Gondoltam. Tutira akarsz menni.
– Tudod mit? Indulhatsz te az anya-lánya felé. kezdhetsz ott, de ne bízz benne nagyon, hogy csinálják még! Hallottunk volna róluk, vagy olvasnánk a hirdetést…
– És ha odáig együtt megyünk?
– Most meg betojtál? – csodálkozott Miska. – Igyunk még egyet – emelte fel az üres üveget – aztán nekiindulunk! Megmutassam a dugógépemet?
– Inkább olyat mutass, ahova dughatom…!
– Az üvegekkel ne merj próbálkozni!
– Szűkek.
– He-he-he! Éppen csakhogy…
– Ahhoz mit szólsz, ha Izabellánál kezdünk? Egy kis levezető cumizás, közben megtudakoljuk, hogy hova járnak azok a komák, akik fénykorában még hozzá jártak.
Miska közben előkerítette egy újabb palackot a saját termésből, és élvezettel húzta ki a dugóját.
 – Így direkt nem, de megkérdezhetjük. A nők tudják egymásról, hogy melyikük kapható el egy fordulóra.
Gyönyörködve tekintett a poharakba töltött borra és büszkén pillantott a címkére, majd úgy fordította az üveget, hogy a vendége is jól láthassa:
Miska Leve
asztali- és barátságbor
eszmei értéke: megfizethetetlen
0013.
– Ide fogom nyomni az évet – mutatott egy pontra a cédulán –, majd megnézem a neten, hogy melyik a legjobb évjárat… De legközelebb kancsóból kapsz inni, neked úgysem a címke a fontos, ha tudod, hogy minőségi bort kapsz…
Lőrinc tompa tekintettel az udvart fürkészte, és valahová messzi-messzire merengett.
– Induljunk, mielőtt ránk nem dől az este!

  
Folytatás: Miska betavaszodott 3.