2016. december 7.

Gyümölcsszüret 7.

Előzmények:
Gyümölcsszüret 1. Meggybor
Gyümölcsszüret 2. Este buli!
Gyümölcsszüret 3. Gyere ki az udvarra!
Gyümölcsszüret 4. Éjjeli lepkelány
Gyümölcsszüret 5. Csillagok
Gyümölcsszüret 6. Helycsere

Tanyamesék - erotikus novellák
második évad

Gyümölcsszüret
7.
Betakarhattátok volna



– Betakarhattátok volna – fordult Nicol a fiúk felé – ha már ilyen alaposan levetkőztettétek.
– Miből gondolod…? – csodálkozott Szabolcs. – Levetkőztettük?
– Betti elárulta, mielőtt újra bealudt volna, hogy végtelenül kedvesek voltatok, még azt is felajánlottátok, hogy lefürdetitek…
– Hogy mit meg nem tesz az ember a barátaiért?! – kacagott Kitti.
–… de végül mégsem – folytatta Nicol –, csak…– Sokat sejttetőn elhallgatott.
Várták a folytatást, bár mindenkinek megvolt a saját elképzelése, hogy a fiúk – a nőfaló Péter és a simulékony Szabolcs – mit művelhettek Bettivel.
Laura önkéntelenül szorosabbra zárta a combjait. Kitti paprikás tekintetet lövellt Péter felé, miközben ügyelt rá, hogy Kristóf ezt észre ne vegye.
Az ikrek látszólag ásítoztak, de valójában élvezték a helyzetet, Szívesen kicserélték volna a hívatlanul szobatársuknak szegődött nővérüket, mert Nicollal izgalmasabbnak tűnt a világ. Akár egy mini buli is kikerekedhetne még reggelig…
Laura öccse késznek érezte magát, hogy Nicolt a szobájába kísérje, és azt tervezte, hogy majd oldalazva áll fel, mert úgy kevésbé lesz feltűnő a nadrágját előrenyomó cövek.
Kristóf a lepkecsajról álmodozott, és rajta kívül is el tudott volna képzelni még néhány lányt, akik a buliból egyenesen az ő ágyában teremnének. És Nicol…! Nem értette, eddig miért nem tűnt fel, hogy milyen jó csaj.
Péter is Nicolt leste, bár kerülte a tekintetét: Úgy vette észre, hogy a lánynak tetszett, ami Bettivel történt, még akkor is, ha nem tudhat minden részletet, és ha tetszett, talán neki is kedvére való lenne elalvás előtt egy hármas akció. –„Vagy Kitti?” – sandított a másik lányra, aki a művelődési ház udvarán a cumizásra könnyen kapható volt. Laurát is számításba vette, de a húgaival, az ikrekkel közös szobája van, és ez bonyolította a helyzetet, még akkor is, ha örömmel kipróbálná az ikerlányokat is.
És Nicol?
Libabőrös lett, mintha tollpihével simogatnák, mert minden idegszálával érzékelte a feléje irányuló figyelmet. Először azt hitte, hogy a befejezetlen mondata miatt. – De miért mesélte volna el nyilvánosan, amit Bettitől megtudott? Majd elmondja a csajszi, akinek akarja, amikor majd felébred, ha éppen nem gondolja úgy, hogy álmodta az egészet.  – Aztán rájött, hogy a sztori folytatását mindenki kitalálta már, valami egészen más okból pottyant az érdeklődés kellős közepébe.
– Ki jön hozzám aludni? – szólalt meg Péter.
Laura Szabolcsra mutatott, mire a kérdező mókás grimaszra húzta a száját:
– Nem tetszik a segge.
– Ez van.
– Kit szeretnél? – érdeklődött Nicol, hangjában olyan mértékű ártatlansággal, mintha nem tudná Péterről, hogy gyakorlatilag minden nőt meg akar dugni.
– Téged.
– Haha… Azt nem lehetne, hogy én válasszak? – A lány közben Laura öccsére pillantott, aki fülig vörösödött.
Az ikrek válla összeért, egyszerre jelezve egymásnak.
– Mit kérdeztél? – szította tovább Nicol a hangulatot. – Hogy ki megy hozzád aludni? Hát… aludni Bettivel is tudok. – Mindkét tenyerét a szája elé téve ásított. – Megyek is, mert mindjárt reggel. – Laura öccse felé nyújtotta a kezét: – Megmutatod a szobámat?
A megszólított, zavarban levő fiú kivételével mindenki pontosan értette, hogy valami vicc készül, hiszen Nicol járt már a szobájában, nem szorult idegenvezetésre. De hiába várták a poént, csalódottan néztek a vidám csaj és az oldalazva járó srác után, míg azok becsukták maguk mögött az ajtót.
– Ez… az… – nyögte repedtfazék hangon a fiú, alig tíz lépés után.
– Tudom – nevetett Nicol. – Megmutatod a tiédet?
– Nem lehet.
– A sötétben bátrabb voltál. Lekapcsoljuk a villanyt?
– Nem lehet, mert mellettem van a szüleim szobája, és meghallanák, hogy nem vagyok egyedül.
– Ja, értem… Akkor gyere majd vissza, ha minden elcsendesedik! – kuncogott Nicol – Ez a szobám, ha nem tudnád… – és besurrant az ajtón, mire Laura öccse bármit válaszolhatott volna.
A fiú alvajáróként jutott el a saját szobájába. Hátát a falnak támasztva próbálta értelmezni Nicol indítványát. Mert ajánlat volt, az biztos.
„Mikor csendesedik el minden? Mikor menjek vissza?”
Már az első kérdés is gondot okozott, hiszen a csend mélyebb már nem is lehetne. Jól értette, hogy menjen vissza? Mért nem lehetett azonnal? Ha Nikol arra célzott, hogy töltsék együtt az éjszakát, akkor miért kell halogatni a kezdést?... Ekkor eszébe jutott Betti, a szoba másik lakója, és a gondolattól még nagyobb zavarba jött.
Tíz percet állt tanácstalanul, de jóval többnek érezte. Ennyi idő elég lehetett Nicolnak ahhoz, hogy letusoljon? – A fiú valami ilyesmit sejtett az időhúzás mögött. Nem tudta, hogy neki illene-e lefürödni… előtte. – Az is lehet, hogy a lány meg akart bizonyosodni, hogy tiszta a levegő és Betti alszik… ha már a másik ágyon akarják csinálni.
„Belevaló csaj!” – Úgy döntött, hogy elindul.
Sehol egy pisszenés, elhaladva Péter és Szabolcs szobája mellett, még onnan sem hallatszott semmi. Megérte várni. Megnyugodott. – „Gyorsan eltakarodott mindenki.” – Kellemetlen lett volna, ha valaki meglátja, amint éppen beoson Nicolhoz. Egészen másfajta izgalom kapott lángra, és mire az ajtóig settenkedett, fallosza már 100 százalékig készen állt.
Hangtalanul kopogott, nehogy meghallja valaki, majd nesztelenül nyitotta az ajtót, hiszen ő ide hivatalos, őt itt várják, sőt itt fog maradni reggelig…
A bejárattal szemben, a jól ismert, régi heverőn Betti aludt békésen, takarója félig lecsúszva. A fiú még be sem lépett az ajtón, kissé jobbra megpillantotta Nicolt is, kevésbé nyugodt körülmények között: Péter és Szabolcs dolgozott rajta. Egyikük hátulról dugta csattogósan, a másik pedig a szájába tömte a falloszát.
Laura öccse gyorsan be akarta csukni az ajtót, de kezei nem engedelmeskedtek, és bambán morfondírozott magában, hogy kívül maradjon, vagy inkább belépjen a szobába.

Vége

Tanyamesék 1. évad
Tanyamesék 2. évad

2016. december 6.

Sea Miller: Sztaniol-álom

A BARÁTAIM ÍRTÁK sorozat
bemutatja: 
 

Sea Miller
 
Sztaniol-álom

Nézd, csillagpelyhek esnek az égből,
nemsokára jön majd a télapó,
és minden apró gyermeki kézből
a bánat tűnik,
hogyha hull a hó.

Varázsvárással telik a napjuk,
a téli ünnepek tündérmesék,
sztaniolálommal gyűlik markuk,
az égen krampusz,
szarvas, fénykerék.

Házba költözik most az áhítat,
sose törd össze a gyerekálmot,
van aki látja a szárnyaikat,
sikerülhet még
csodát találnod.



Sea Miller szíves hozzájárulásával.
Köszönöm, hogy megmutathatom az olvasóimnak!
Forrás: Sea MIller blogja

2016. december 5.

Az erotika olyan,

mint a jó zene:
megérinti a lelked, bebújik a testedbe, és belül szól, lüktet, dallama és ritmusa van.

Ajánló:

Ha a panzió…
1-2. évad
megnézem


2016. december 4.

Gyümölcsszüret 6.

Előzmény:
Gyümölcsszüret 2. Este buli!
Gyümölcsszüret 3. Gyere ki az udvarra!
Gyümölcsszüret 4. Éjjeli lepkelány
Gyümölcsszüret 5. Csillagok

Tanyamesék - erotikus novellák
második évad

Gyümölcsszüret
6.
Helycsere


Nicol természetesnek vette, hogy a jótékonyan rájuk boruló sötétségben Laura öccsének izzadt tenyere a fenekére tapadt.
– Nem haragszol meg, ha megkérdezem: hogy is hívnak? – érdeklődött kedvesen.
A fiú elfogódottan motyogott valamit, de zavarának ellentmondva, gátlástalanul benyúlt a nála valamivel idősebb, egyetemista lány bugyijába.
Nikol sem ragaszkodott tovább a formaságokhoz, megadóan lapult Laura öccséhez, és csókra nyújtotta ajkát. Érezte a hasának feszülő falloszt, a lába között hátulról előre kutakodó ujjakat, és hosszan csókolóztak a sötétben.
„Mindenki ezt csinálja most” – gondolta.

Az ikrek néhány osztálytárssal kiültek a művelődési ház elé, és közösen elszívtak egy doboz cigit.
– Kik ezek a csajok?
– És a csávók? – faggatták őket a többiek.
– Lau évfolyamtársai.
– Azt a’…! Király lehet.
– Ha én elkerülök innen, megállás nélkül bulizni fogok!
– Na, ja, én is… Délelőtt meg aludni.
– És mikor terveztél tanulni?
– Vizsgák előtt.
– Mert mindig csak a dugáson jár az eszed!
– Lecummanthatsz!
Az ikrek pontosan tudták, hogy mi következik – a sokat megtapasztalt dramaturgia szerint fárasztó szócsata várható –, egymásra pillantottak, és teljes egyetértésben kiszálltak a társaságból

Szabolcs, aki a terem teljes elsötétítése előtti utolsó pillanatban állta el egy befelé igyekvő lány útját, most káprázó szemmel nézett körül. A fényben hunyorogva kereste a többieket, és megnyugodott, mert egyet sem látott az évfolyamtársak közül, akik tanúi lehetnének, ahogy eligazgatja az inget a mellkasán és felhúzza a nadrág cipzárját.
Valamivel arrébb Nicol ugyanúgy tekintgetett körbe-körbe, miközben úgy érezte, mintha egy fénylő, dundi nedvességcsepp siklana lefelé a combja belsőfelén.
Péter párlépésnyire lemaradt Kitti mögött, főleg a lány fenekét nézte – sajnálva, hogy nem volt több idejük –, de mindenfelé a lepkecsajt kereste. A „múló cumi” után – ahogy nevezte – jólesne egy „röpke szex’ is, éppen csak megmártogatni a farkát bármelyik lányban. Erre, valamelyikre, itt lát esélyt, hiszen a lepkecsajt másutt nem kaphatja el, Kittit meg, amint hazaérnek, megint Kristóf veszi majd birtokba…
Az ikrek olyan unott képpel jelentek meg a színen, mintha kötelező, iskolai klubdélutánon vennének éppen részt.
Betti is kintről érkezett, és megtámaszkodott az ajtó mellett:
– Én úgy elfáradtam, hogy akár itt, a sarokban is elaludnék!
– Melléd fekhetek? – kapott az alkalmon Péter.
– Inkább kísérj haza! – nyöszörgött a lány, és hatalmasat ásított. Laura a kezébe nyomta a kulcsot.
– Majd én! – jelentkezett Szabolcs, attól tartva, hogy Péter könnyen Betti ágyában felejtené magát, s akkor már inkább ő legyen, aki gondoskodik az ásítozó leányzóról.
A két fiú egy pillanatig farkasszemet nézett, majd Péter megvonta a vállát:
– Tiéd a csaj! – Azért, amint elindultak, sóváran bámult utánuk, majd kisvártatva őt is elnyelte az utca sötétje.
– Megvan mindenki? – tekintett végig Laura a csapaton. – Öcsém? – kérdezte Nicolhoz fordulva, aki ettől zavarba jött.
– Nem láttam.
– Elveszett a villanykapcsoláskor? – kérdezte Kitti. – Érdekes, hogy mennyi furi dolog történik a sötétben…
– Így van ez – jegyezte meg Kristóf, akkora mennyiségű cinizmust adagolva a három szóba, hogy néhányan kellemetlenül kezdték érezni magukat. Kitti kerülte is a tekintetét.
– A nagy kérdés pedig az, hogy akarunk-e még maradni, vagy ennyi elég volt nektek a vidéki discóból. – Laura igyekezett közömbös maradni, bár érezte az érthetetlen feszültséget.
Az ikrek elhúzták a szájukat, Kitti és Nicol – külön-külön – azon gondolkoztak, hogy vajon láthatott-e valaki valamit.
Kristóf Nicolt méregette, és egyre jobb csajnak tartotta. Jobbnak, mint Kittit.
Amíg Laura öccse előkerült – a lepkeruhás csajjal jöttek be az udvarról –, addig a bágyadt és megfogyatkozott táncolókat nézték.

A házban és környékén minden kihalt. Géppuskaropogás-szerűen koppantak a cipősarkak, hangosan nyikorgott a kavicsszőnyeg.
A régi épületből szűrődött csak ki egy szolid fénycsík, ezért mindannyian arrafelé kanyarodtak. Felfrissültek a rövid sétától, nem volt kedvük még ágyba bújni.
– Mindjárt jövök én is – súgta Nicol, és a Bettivel közös, sötétebb szoba felé fordult.
A fényárban úszó helyiségben Péter és Szabolcs ücsörgött. Kimerülten, de vigyorogva fogadták a többieket:
– Tudjátok már, hogy legközelebb meg szilvát szedünk?
– Hoool?
– Betti üzeni, hogy mindenkit meghív.
– Ennyire tetszett neki a meggyszüret?
A két fiú összenézett:
– Tettünk róla, hogy tetsszen – hahotázott Péter.
Mindenki vele nevetett, ám csak lassan értették meg, hogy ez a kijelentés mit is jelenthet. Laura előkerített egy kevés meggybort, és mire Nicol visszatért a másik szobából, már elfelejtették a vidámság okát, csak mindenen röhigcséltek.

Folytatás: Gyümölcsszüret 7. - Betakarhattátok volna

Tanyamesék 1. évad
Tanyamesék 2. évad